Fonó közösségi tér

Egykori fonóból lett közösségi és kulturális tér.

Az egykori fonóüzem csarnoka jó adottságokkal, de romló állapotban várta az új életet. A koncepció a nagy, osztatlan légteret és a jellegzetes tégla-, illetve acélszerkezetet tekinti értéknek: ezeket megtartottuk és megerősítettük.

A programot egy könnyű, visszahúzott bővítmény egészíti ki, amely a kiszolgáló funkciókat és a galériát fogadja. A régi és az új anyaghasználat tudatosan elválik — a látogató mindig érzékeli, mi maradt meg és mi került hozzá.